farnosť Kostolná pri Dunaji

Rímsko-katolícka cirkev

Posted by marian.jasenovec@eltras.sk on August - 22 - 2015 | Comments Off on Otvorená hrobka / Feltárult a kripta

IMG_4970V rámci podrobného architektonicko-historického prieskumu farského kostola v Kostolnej pri Dunaji, pod dohľadom Krajského pamiatkového úradu v Bratislave, bola v prvom augustovom týždni otvorená hrobka pod farským kostolom. Išlo o pomerne náročnú úlohu, keďže náhrobný kameň váži celých 750 kg a je s milimetrovou presnosťou vsadený do dvojúrovňového otvoru. To znamená, že je nevyhnutné manipulovať s ním v úplnej rovine, aby sa kameň nespriečil a následne aj nepoškodil. Navyše na ňom po dlhých rokoch chýbali úchyty. Zo štyroch bol k dispozícii len jeden, a aj ten sa po prvom silnejšom zaťažení únavou materiálu rozpadol ako blato.

Samotná hrobka bola v minulosti otváraná pomerne často: známe sú roky 1804, 1896, 1899, 1913. Naposledy bola otvorená v čase budovania novej prístavby v roku 1932. Odvtedy prešli dlhé desaťročia a opäť sme do nej mohli nahliadnuť až teraz. Na zostupnom schodisku vedúcom 3 metre pod úroveň kostola sa našlo aj niekoľko popadaných malých sviečok, ktoré vypadli z rúk zvedavých miništrantov snažiacich sa cez maličký otvor v kameni nahliadnuť do tajomného priestoru pod nimi. Objavili sa aj ojedinelé reči o tom, že hrobka bola pred niekoľkými desaťročiami otvorená, čo však považujem za nepravdepodobné pre náročnosť samotného otvorenia ako i ťažkej doby. Ak by sa aj v čisto teoretickej rovine nejakým jednotlivcom spomínaný kúsok podaril, asi by sa tým nahlas chváliť nemali. Išlo by o nedovolený zásah bez náležitého povolenia príslušných autorít ako i možných pozostalých členov rodiny. Samotná hrobka je viac ako 5 metrov dlhá, 3,5 metra široká, v oblúku 2 metre vysoká. Najvýraznejšie v nej pôsobia cínové rakvy manželského páru z Hrubej Borše z konca 19. storočia, ktorý bol s veľkou pravdepodobnosťou financovateľom správy kostola. Silný dojem zanecháva aj pohľad na malú detskú rakvu. Do jednej spoločnej rakvy boli v roku 1913 preložené pozostatky piatich nebožtíkov pochádzajúce ešte z 18. storočia. Jeden meter pod úrovňou hrobky sa v rohu miestnosti nachádza kostnica, v ktorej sú uložené pozostatky neznámeho počtu ľudí. Hrobka je celá vybielená vápnom, prekvapujúco čistá, bez ťažkých zápachov. Po prieskume, následnej dokumentácii, očistení schodov a po umiestnení písomnej zmienky do sklenej nádoby zo súčasnosti, sa v nedeľu 9. augusta 2015, po krátkej pobožnosti za účasti veriacich a troch kňazov, slávnostne uzavrel ťažký náhrobný kameň, pravdepodobne opäť na dlhé roky. Že išlo o nevšednú udalosť dokazuje aj fakt, že si samotnú hrobku za 1 týždeň prišlo pozrieť vyše 200 veriacich. Requiem in Pace. Nech odpočívajú v pokoji!

Pavol Gajdoš, farár

Fotky / Fényképek

Az egyházfai plébániatemplomon zajló építészeti és régészeti vizsgálatok keretében augusztus első hetében sor került a templom alatt elhelyezkedő kripta felnyitására. A feladat nem kis erőfeszítéseket igényelt, a sírkő ugyanis 750 kg-ot nyom, s milliméteres pontossággal illeszkedik a nyílásba. Mi több, a kövön található négy fogantyúból már csak egy maradt meg, az első megerőltetésre azonban az is szétmállott.

A sírboltot a múltban többször is felnyitották, a következő évek ismertek: 1804, 1896, 1899, 1913. Utoljára 1932-ben volt nyitva, mikor a templomhoz hozzáépítették az új részt. A lépcsőkön, amelyek 3 méter mélyre vezetnek a templom szintje alá, kis gyertyák hevertek, melyek a kíváncsi ministránsok kezéből eshettek ki, akik a kőlapon található kis nyíláson próbálták felfedni, mit rejt az alattuk lévő titokzatos üreg. Lehetett hallani ugyan arról, hogy néhány évtizede felnyitották a kriptát, ezt azonban a felnyitás igényessége és a nehéz idők miatt valószínűtlennek tartom. Ha elméletileg valakinek sikerült is volna ezt megtenni, nem kellene dicsekednie vele, hiszen az az illetékes szervek és a családtagok engedélye nélkül történt volna. Maga a sírbolt 5 méter hosszú, 3,5 méter széles s 2 méter magas. A helyiségben egy borsai házaspár 19. század végéről származó ónkoporsói dominálnak. A házaspár nagy valószínűséggel a templom igazgatásának támogatója lehetett. Megrázó élményt nyújt a gyerekkoporsó látványa. Öt elhunyt maradványait a 18. századból 1913-ban egy közös koporsóba helyezték. Egy méterrel a sírbolt szintje alatt, a helyiség sarkában pedig egy csonttároló található ismeretlen számú elhunyt földi maradványaival. A kriptát kimeszelték, meglepően tiszta és nehéz szagot sem érezni. A vizsgálatok befejeztével, a lépcsők megtisztítása után, üvegedényben írásos emléket helyeztek el a kriptában, s augusztus 9-én rövid ájtatosság után, három pap és a hívők részvételével, valószínűleg hosszú időre, ünnepélyesen lezárult a sírbolt. Azt, hogy nem mindennapi eseményről volt szó, bizonyítja az is, hogy egy hét alatt több mint 200 hívő látogatta meg a síremléket. Nyugodjanak békében!

Gajdoš Pál plébános

Comments are closed.